Emlékek, filozofálás

Ígérem, nem lesz sok ilyen bejegyzés, de most nem tudom megállni.
Hallani, hogy a fiatalok manapság korán érnek, meg hamar elkezdenek nemi életet élni. Szerintem ez nem jó, de hát ők tudják, meg a szüleik... (Az tutifix, hogy ha valaha lányom lesz, és 18 éves kora előtt elveszti a szüzességét, bezárom a pincébe XD.)

Na de mindegy is, biztos csak én nem voltam elég felvilágosult gyerekkoromban... Otthon sosem lehetett téma a szex, most is csak akkor az, ha Édesanyámnak eszébe jut valami kellemetlen megjegyzés a Zurammal kapcsolatban... Gyerekkoromban pl. ha véletlenül "rossz helyre" nyúltam, mindig kérdezte, hogy "Viszket? Akkor mosd meg, de ne nyúlkálj!" és elzavart kezet mosni. Így hát a "felvilágosulásom" annyiból állt, hogy negyedikben kivettem a könyvtárból a Tinilányok könyve c. kötetet (mert 10 éves korom után végre tininek érezhettem magam :D), ami a szexnek is szentelt egy, azaz egy fejezetet. Volt benne sematikus rajz a nemi szervekről nyugalmi és "használati" állapotban, illetve a szex különböző fajtáit is meghatározta, definíciószerűen. (Azonban nem írta le külön, hogy az orális szexnek lehet olyan verziója, hogy a férfi van aktív szerepben... Ezért aztán 15 éves koromban nagy megdöbbenéssel fogadtam, amikor egyik barátnőm beszámolt ilyen irányú vágyairól.) Valamint a csikló szerepével sem foglalkozott a könyv, ami azért meglepő, mert egy doktorNŐ írta :O... Gyakorlatilag lényegre törően kifejezte, hogy a közösülés milyen csodálatos lelki élmény, ha szerelemből tesszük, és orgazmusunk is lehet esetleg így. Szóval nem mondanám, hogy eseménydús volt a tinédzserkorom :D. Szexelni nem volt kivel, magamon meg nem próbáltam ki semmit, mert nem tudtam, mit s hogyan kellene... Szégyen, nem szégyen, így volt, az első orgazmusomat a Zuramtól kaptam, már felnőtt fejjel.
Édesanyám felvilágosítása meg abból állt, hogy ne szexeljek, mert ő nem fog még egy gyereket eltartani... Ha tudná... Mondjuk sejti. ;-)

Remélem, ha egyszer gyerekem lesz, pironkodás nélkül fogok tudni válaszolni a kérdéseire és nem fosztom meg a felfedezések örömétől. Persze mindezt ésszel, de ha úgy neveljük, a tininek is lehet esze.