hétfő, december 29, 2008

Nem a méret a lényeg...


Amúgy de. Ez csak a "méreten aluliak" dumája. Olvastam, hogy 13-14 cm az átlag méret, ez már jó szerintem. Mondjuk mint már említettem, nekem személy szerint sajnos/hálistennek (nem kívánt törlendő) nincs sok tapasztalatom, a Zuramétól különbözőt csak filmen/képen láttam... Mondhatni, de rossz nekem, mi? :D De nem panaszkodom: átlagon felüli méret - mondjuk nem tudom, sokkal-e, mivel a fent hivatkozott statisztika nem közölt szórást :S...

Az biztos, hogy egy magas pasinál esztétikailag is vicces lenne egy 10 cm-es műszer. Főleg ha még vékonyka is. Mert a közhiedelemmel ellentétben a nőknek is számít az esztétikum, és itt most nem elsősorban a kigyúrtságra gondolok, hanem az arányokra. Egy szép férfitest fordított háromszög alakú, szép lábakkal és arányos szerszámmal, mind hosszban, mind vastagságban: azért nem csak látni, érezni sem ártana a dolgot, és ez ceruzavastagsággal nehéz ügy :P. Nálunk szerencsére ezzel sincs gond, SŐT - de erről majd egy másik alkalommal. Ja és a gyengém az erős, eres, szőrös kar! Egyszerűen imádom, ha átölelnek, és láthatom! (Nem, nem vagyok fetisiszta azért :D.)

Most úgy tűnhet, hogy valami követelőző ribi vagyok, aki 25 cm alatt kineveti a szerencsétlen pasikat. Hát ez nem igaz. Pl. kimondottan viszolygok az olyan képektől/videóktól, amikben fekete bőrű férfiak szerepelnek, kb. karomnyi alkalmatossággal. Hát menten szívrohamot kapnék, ha kezembe/máshova kapnék egy olyat! :D És még csak nem is esztétikus, hiszen még 190 cm-es magassághoz is aránytalan...

Ma a Zuram feltette a költői kérdést: "Ha 10 cm lenne, dobnál?" Mondom, nem akkora, ezért nem tudom... Diplomatikus válasz, nemde? :D

(Amúgy nem tudom, tényleg. Mert azt is hallani, hogy a nőknek mindegy a hossz, mert az igazán érzékeny területek kb. 5-6 cm-nél vannak. Ezt én cáfolnám; ugyan még kezdő vagyok a szexnek ebben a részében - értsd: még nem sikerült puszta hüvelyi ingerléssel orgazmust elérnem-, "valami" csak akkor bizsereg, ha teljes mértékben kihasználjuk a lehetőségeinket. Szóval a kérdést nyitva hagyom; ha megtudok valamit, írok!)

Megjegyzés: a kép illusztráció, nem háztáji!

vasárnap, december 28, 2008

Szőrmentén



A szex terén kardinális kérdés az intim régió kinézete, vagyis kevésbé szőrmentén fogalmazva: a szőrtelenítés. Valószínűleg a pornófilmek eredménye, hogy 'alap' elvárássá vált, hogy a nők 100%-ban mindent eltávolítsanak. Eleinte jómagam is így gondoltam; emlékszem, első együttalvásunk előtt neki is estem egy borotvával, röpke háromnegyed óra alatt mindent le is szedtem, úgy, ahogy kell. Mit ne mondjak, csini meg minden, de kemény hátrányai vannak:

1. Bök. Nagyon. Ráadásul olyan, mint a drót, már néhány óra alatt (pl. előző este szedem le a következő estére, reggelre már szúr). És nem csak Őt, engem is! Még felül hagyján, de alul... Az a kín, amíg visszanő... Brrr!
2. Kipattog, csúnya; pár napig lehetetlen újra leszedni.
3. Megvághatom magam (már sikerült).
4. Megnő a fertőzésveszély, főleg, ha uszizik az ember.
De hát azt mondják, ez kell a pasiknak...
Egész addig kínoztam így magam, míg egyszer ki nem bökte a Zuram, hogy neki jobban tetszik, ha nem olyan "ötévesforma"... Püff neki :D.
Azóta csak körben formázom, kényesebb helyeken rövidre vágom és kész. Nem bök, de nem is őserdő, mert azt meg én tartom csúnyának.

Épp azon gondolkoztam, milyenre vágjam a következő alkalomra. Valahol van egy szív alakú sablonom (egyszer poénból megcsináltam olyanra, és hát nagy sikert aratott). Lehet, hogy megkeresem... ;)

szombat, december 27, 2008

Meleg helyzetek


Itt a neten olvastam egy magazinban, hogy a hajlam a biszexualitásra mindenkiben megvan. Hát azt hiszem, én kivétel vagyok e kinyilatkoztatott szabály alól. Meg hogy a női test milyen szép, bezzeg a férfi, fúj - ezt egy hetero (?) csajszi írta valahol.
Nahát, ebben csak nem az bújik meg, hogy tele vagyunk plakátolva pucér nőkkel, mindenhonnan mellek és puncik vesznek körül, még meztelen férfit max valami lepukkant pornóban látni? Így nyilván hozzászokunk a női testhez, és mivel sokat látjuk, hajlamosak vagyunk szépnek találni.

Nos, én nem találom vonzónak egyik barátnőmet sem. Mi több, egyik híres nővel sem bújnék ágyba. Egyszerűen taszít, hogy szájjal vagy akár csak kézzel érintsek egy női nemi szervet. (Saját magammal is problémáim voltak ezen a téren: mivel nem tudtam elképzelni, mi lehet vonzó rajta, sokáig nem engedtem magamhoz közel a páromat sem. Aztán rájöttem, hogy a pasiknak bejön :D).

Persze eléggé szíven ütött ez a kijelentés, hogy 'mindenkiben', ezért tettem egy próbát, és kerestem egy videót két lánnyal. Hát, mit ne mondjak, a véleményem mit sem változott... Egyrészt majdnem beájultam, amikor a félméteres műkörmével nyúlt fel egyik csaj a másiknak (én mindig szólok a pasimnak, hogy manikűrözzön, mielőtt ilyet akciózik; irtó szar, ha kaparnak belülről :S); majd előkerültek a nevetséges hellokittys és egyéb segédeszközök - számomra csak az vált világossá, hogy azért hiányzik egy ilyen párosból egy kemény szerszám, még ha annyira szeretjük is a nyelves dolgokat... :P Summa summarum, bármennyire is kiéhezett állapotban voltam/vagyok, a nő-nővel felállás nemhogy nem izgat fel, de minden kedvem elveszi a szextől.

Szóval tartom az álláspontom: a lap nem végzett elég alapos munkát, jelentem, bennem 0% a biszexuális hajlam. És a pasim is ezt állítja, hála az égnek :D.

Szex - kapcsolat



Mint már említettem, több hasonló témájú blogot olvasok, fiatal nőét, idősebb pasiét stb. Mindben megdöbbent azonban az a nyitottság, ahogy a szexet kezelik. Nos én sem zárkózom el éppen a téma elől, szívesen beszélek róla, hallgatok meg másokat, akár tippeket is kérek/adok.
Viszont nem vagyok éppen tapasztalt, már ami a pasik számát illeti - Vele azért már történt egy s más :D. Irtó fura nekem azt olvasni, hogy más lányok, akik hasonló korúak (20 körül) vagy még fiatalabbak, már rendelkeznek kemény összehasonlítási alappal! OK, persze, ki hisz manapság a sírig tartó szerelemben, de nem értem, hogy tud valaki anélkül maximálisan közel engedni magához egy másik embert, hogy ismerné, szeretné...?

Valaki azt mondta nekem, hogy a szexkapcsolat arra való, hogy én kapjak, és ne adjak. De ha mindkét fél ezt gondolja, akkor hogy is van ez? Ha senki nem ad, akkor senki nem is kap... Én meg nem adok idegeneknek és, ahogy anyukám tanította, nem is fogadok el :P.
Ja és a bizalom: honnan tudom, hogy a másik nem beteg? Honnan tudom, hogy nem lesz erőszakos? Persze, tapasztalt pasi, biztos klafa a technikája. De ha nem élvezi azt, hogy adhat, megette a fene az egészet. Meg ott van a közelség érzése. Egy nőt is ki lehet/kell elégíteni szexuálisan, de pszichésen is! Ha ez hiányzik, pl. egy poén 'munka' közben, hát, biztosan kevesebbet ért az a technikailag szuper orgazmus is. Szerintem.

péntek, december 26, 2008

Térdelj elém!



Újabban rájöttem, hogy eléggé szubmisszív típus vagyok. Ennek persze Ő nem örül, hiszen inkább szeret lustizni az ágyban, és izgatja, ha a nő viseli a nadrágot (persze csak képletesen).

Most, hogy immár lassan egy hónapja nem volt lehetőségünk egymás társaságát közelebbről élvezni, fantáziám kissé túlteng. Kicsit nagyon. Olyan dolgokat tartok izgatónak, amikről azelőtt hallani sem akartam, és a "beteges" kategóriába soroltam.

Ilyen volt például az, ha irányítanak orális szex közben (hetero nőci vagyok, ha valakiben kétely merülne fel esetleg). Úgy gondoltam, örüljön a pasi, ha ilyen örömökben részesülhet, nehogy már követelőzzön! Nemrég azonban unalmamban kalandoztam a Neten, és az egyik felnőtt kategóriás oldalon ráakadtam egy videóra, ami hát mit ne mondjak, eléggé felizgatott. Pedig egy 'tipikus' pornó részlete volt, szőke műmacával, kigyúrt macsóval, bőrszerkóval; nem is tudom, miért néztem bele - általában utálom az ilyet, ha már szexvideó, jók az amatőrök, tőlük nem roppan az önbecsülésem.
Na de visszatérve a témára: a videó elején a szöszi hamar letérdel, s előkerül partnere méretes szerszáma. Azonban ahelyett, hogy a közönséges jelenetbe fulladnánk, a hapsi egyszerre csak leszedi a nadrágszíját, és a szöszi nyakára teszi, majd ezzel irányítja annak fejmozgását. Hát, meglehetősen erős, de valamiért iszonyatosan izgatónak találtam...
Azt hiszem, szívesen kipróbálnék valami hasonlót (persze nem muszáj nadrágszíjjal). Nem tudom miért, de vonz a kiszolgáltatott helyzet. Ez nyilván csak úgy mehet, ha az ember lánya teljesen megbízik a partnerében, és nem kell attól tartania, hogy esetleg eldurvul a szitu. Még szerencse, hogy Ő abszolút nem agresszív típus, így a 120%-os bizalom adott; s talán a kedvemért hajlandó lesz egyszer kényszeríteni is kicsit... :D

Visszatérés - mások titkai...

Hát, hogy is mondjam, az utóbbi hónapokban kissé elhanyagoltam a blogomat.
Ennek több oka is volt, bár nem hiszem, hogy magyarázattal tartoznék rengeteg olvasóm felé :D.

Na de visszatértem, sok-sok tapasztnyalattal gazdagabban... Erről majd később.

Mostanában elég sok blogot olvastam; jót és szerintem rosszat is. Persze nem fogok itt példálózni. Az erotikus blog is hihetetlenül népszerű lett: ma már boldog-boldogtalan ír ilyet; akár van szexuális élete, akár nincs. Mindenki meg akarja osztani a nagyközönséggel, ő mit gondol ezekről a dolgokról. Alapvetően nincs is ebben semmi rossz, sőt! Tiszta jó, ha megszabadulunk kínzó gondolatainktól, beteljesületlen vágyainktól. Azt azonban nem gondolom, hogy ezek az írások arra kell, hogy szolgáljanak, hogy tanítsunk velük, és azt hangoztassuk, hogy mennyire jó az, amit mi csinálunk, minden más pedig mennyire perverz/prűd, egyszóval rossz.

Egyet ígérek: nem leszek kéretlen prókátor!

szombat, július 26, 2008

Illatok...



A szerelem háború. Igazi küzdelem, test a test ellen - vagy test a testért...?
És mint ilyen, nos nem maradunk rózsaillatúak - mondjuk ki: megizzadunk! Sokan azonnal a fürdőszobába szaladnak, hogy azonnal megszabaduljanak a csata érezhető nyomaitól.

De nem illuzióromboló ez egy cseppet? Saját finnyásságunk miatt otthagyjuk szerelmünket, és az illatos álarccal foglalkozunk...
Egy férfitól hallottam egyszer: "Szeretem, ha egy nőn még sokáig lehet érezni a szex illatát..."

Nos ezzel én is épp így vagyok. Imádom érezni, átölelni a páromat egy-egy nagy egymásnak feszülés után. Érezni, hogy mindezt én hoztam ki belőle... Majd összebújva elnyújtózni és édes álomba merülni reggelig.
Másnap pedig egy közös zuhany felfrissít, és -szerencsés esetben- indul újra a játék.

A finnyásak meg, akik tisztaságmániájuk miatt lemaradnak erről a különleges érzésről, és reggel a szájszagtól félve rohannak a fogkeféért, ahelyett, hogy jóreggelt-csókkal köszöntenék a másikat... Nos, ők sok mindenről lemaradnak! ;)

csütörtök, július 24, 2008

Lopott öröm - nekem



Azért van abban valami izgató, amikor örömet lopnak nekünk... Amikor nem lehetne, mert nem alkalmas a hely és/vagy az idő. Amikor ránk nyithatnak, amikor megláthatnak.

De annyira kevés idő jut egymásra! Erre a világ minden ideje kevés lenne. Amikor elönt a vágy, hiszen hetek óta nem hozták működésbe szorgos kezek a kis földi örömszerző berendezésemet, nos kérem, olyankor nem érdekes, éppen hol vagyunk.
Persze ilyenkor vetkőzni sincs idő vagy lehetőség - minek?

Mintha az idő is megállna, ahogy elindítanak felfelé az immár jól ismert, de megunhatatlan úton a gyönyör felé. Csak az érzés számít, nem az idő.
A zongoristát megszégyenítően pergő ujjak érintésétől a vér cikázik a testemben: egyik pillanatban még sikerül egy csókra koncentrálnom, majd percekkel később azt veszem észre, hogy megálltam, és ki tudja, mióta állnak az ajkaim mozdulatlanul az övéken...

Figyel rám. Minden rezdülésemet testével követi, s amikor célt ér, és látja kipirult arcomat, hallja halk sóhajaimat, átölel, és végtelenül szorít magához. Itt már teljesen elvész minden időérzék, és jóval később derül csak ki, hogy mindez néhány perc vagy egy óra alatt történt.

Azt mondtam, ez az öröm földi? Nos lehet, hogy az. De hogy az azt kísérő érzés -nem, nem a "készüléknél", hanem a szívben- egészen biztosan földöntúli.

szerda, július 23, 2008

Mi lesz itt? - Titkaink




Bár még fiatal vagyok, hetek óta szükségét érzem, hogy kényes témákról is elmondhassam a véleményemet. Azt is, amit senkinek nem mondhatok el.

Mindenkinek vannak gondolatai és érzései a testével, a szexualitással kapcsolatban. Általában vannak bizalmasaink is - jobb esetben a párunk, esetleg egy barát, barátnő, akikkel megoszthatjuk a kisebb titkainkat.

De mi van azokkal a gondolatokkal, amiket még magunknak is csak félve vallunk be, mert esetleg a párunk vagy a bizalmasunk furcsán nézne ránk?
Kinek mondhatnánk el, milyen érzés egy csók, vagy éppen egy aktív orális szex?

Én nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. Azt, ahogy egy nő látja a testét és a testiséget.